Aravis | |
---|---|
Születési év–Halál éve | Ismeretlen - ismeretlen |
Otthon | Narnia/Calormen |
Nem | Nő |
Faj | Ember |
Család | Shasta (Cor király) (férj) Nagy Ram (gyermek) Kidrash tarkaan (apa) |
Foglalkozás/Rang/Cím | Archenland királynője |
Kapcsolat | |
Megjelenik | A ló és kis gazdája A végső ütközet |
Aravis egy tarkheena, azaz a calormeni uralkodói osztály egy női tagja volt. Kidrash tarkaan egyetlen lányaként fiatalkora javát Calormen szívében töltötte. Amikor először feltűnik a történetben, anyját és idősebb bátyját elvesztette, és apja akkoriban kötött házasságot egy barátságtalan nővel, aki egyáltalán nem próbálta leplezni ellenszenvét Aravisszal szemben. A lány addig is bonyolult élete elviselhetetlenné vált, amikor apja közölte vele, hogy össze kell házasodnia Ahoshta tarkaannal, egy csúnya, visszataszító öregemberrel, akit a lány megvetett. Érezvén, hogy nincs más megoldás, Aravis úgy döntött, hogy öngyilkos lesz, mintsem hogy Ahoshtával kelljen egybekelnie. Azonban az önmaga ellen elkövetni kívánt merénylet meghiúsult, amikor a lova, Hwin megszólalt: „Drága úrnőm! Ne öld meg magad! Az élő még bízhat a szerencsében, de a halott csak halott marad.” Meghökkenve a lova szavaitól, Aravis azt hitte a halálfélelem zavarta meg elméjét, és szégyellte magát, így aztán másodszor is elszánta magát a halálos döfésre, ám Hwin ekkor fejével félretolta a tőrt, és erős érvekkel igyekezett eltéríteni Aravist szándékától. A lány el is felejtette a tervét, és Hwin elárulta, hogy ő nem egy egyszerű kanca, hanem egy narniai beszélő ló, akit fiatalkorában raboltak el. Aravis a sok csodás dolgot hallva elhatározta, hogy Narniába kell jutnia, hogy megmeneküljön a kényszerházasságtól és családjától. Így aztán Hwinnel együtt útra is kelt, hogy megszökjön Calormenből. Utazásuk közben belefutottak Shastába és Breebe, a két szökevénybe, akik hozzájuk hasonlóan szintén Narniába igyekeztek. Ez az utazás és a két gyermek valamint a két ló közötti kapcsolat A ló és kis gazdája fő cselekményszála. Aravis később összeházasodott Shastával (akiről kiderült, hogy ő Cor herceg, illetve később király), és így Archenland királynője és Nagy Ram király anyja lett. A végső ütközet után azok között volt, akiket Aslan országában láthattak az odaérkezők.
Jelleme[]
Rendkívül bátornak és hűségesnek ismerhettük meg. Habár eléggé arrogáns is volt (valószínűleg ez a nevelésének egy mellékhatása volt, elvégre is ő egy tarkheena volt), és néha igyekezett befolyásolni másokat. A történet folyamán figyelemmel kísérhettük felnövését, átalakulását, amint egyre inkább elpárolgott belőle a könyörtelen calormeni felfogás, és a helyére igazi narniai illetve archenlandi szellem került. Valószínűleg C.S. Lewis metaforikusan akarta kifejezni a keresztény eszmét - miszerint annak ellenére, hogy egyikünk társadalmi rangja magasabb, Isten előtt mind egyenlők, egyenrangúak vagyunk – az Aravis és Shasta közti ellentéttel, és bár legyen valaki apró közember (mint Shasta mielőtt megismerte valódi kilétét), királyi méltóság Isten szemében.
Érdekesség[]
Néhány kritikus rasszistának tartja, hogy C.S. Lewis a calormenieket használta gonoszként. Aravist azonban ( Emethtel együtt) gyakran ennek az elképzelésnek az ellenpéldájaként hozzák fel, mivel ő az író által együttérzőn leírt, legnagyobb részben erényes calormeni hősnő.